Kémiai elem · adatlap

85At

Asztácium

Az asztácium 85 rendszámú kémiai elem (At), a 6. periódus 17. csoportjában, a p-mezőben található. Szobahőmérsékleten a referencia szerinti halmazállapot: szilárd. Elektronkonfigurációja: [Xe] 4f14 5d10 6s2 6p5.

Rendszám85

Standard atomtömegNincs standard atomtömeg

Csoport17

Periódus6

Mezőp

Elektronkonfiguráció[Xe] 4f14 5d10 6s2 6p5

Elektronszerkezet

Mi határozza meg a kémiai viselkedését

A halogéneknek hét vegyértékelektronjuk van. Egy elektron felvétele teljessé teszi a külső héjat, ezért gyakoriak a −1 töltésű halogenidionok; a nehezebb halogének kovalens vegyületeiben ugyanakkor sokféle oxidációs állapot fordul elő.

A szabad elemek reakcióképesek, ezért a természetben általában nem találhatók elemi állapotban. A csoportban lefelé haladva az atomok nagyobbá és polarizálhatóbbá válnak, ezzel együtt változik a reakciókészség és a halmazállapot is.

Kémiai formák

Vegyületek, ionok és anyagok

A szabad elem molekuláris vagy más módon erősen reakcióképes, a halogenidionok pedig a leggyakoribb kémiai formák közé tartoznak. A hidrogén-halogenidek, fémhalogenidek, interhalogén vegyületek és a nehezebb halogének oxigéntartalmú vegyületei a kémiát messze a −1 oxidációs állapoton túl bővítik.

Fizikai viselkedés

Halmazállapot és fázisátalakulások

A referencia szerinti halmazállapot szobahőmérsékleten szilárd. Az olvadáspont 575 K (301.9 °C). A forráspont 610 K (336.9 °C). A nyomás, a tisztaság és a kristályszerkezet módosíthatja a mért fizikai tulajdonságokat.

Előfordulás és felhasználás

Az asztácium előfordulása és felhasználása

A gyakorlatban az asztácium többek között a következő területeken jelenik meg: Tudományos kutatás, Nukleáris medicina és Kémiai szintézis.

A gyakorlatban

Konkrét felhasználási példák

Tudományos kutatás

Az asztácium előállítása, izolálása vagy mérése elsősorban atomi, magfizikai és periódusos törvényszerűségek vizsgálatát szolgálja, nem tömeges kereskedelmi felhasználást.

Nukleáris medicina

Megfelelő asztácium-radioizotóp képalkotásra vagy kezelésre használható, ha a sugárzás típusa és a felezési idő megfelel az orvosi feladatnak.

Kémiai szintézis

Az asztácium elemi formában, reagensként, katalizátorkomponensként vagy kiindulási anyagként használható más vegyi anyagok előállításában.

Helye a periódusos rendszerben

Mit mutatnak a szomszédos elemek

Az asztácium a 6. periódus 17. csoportjában található. A bemutatott környezetben polónium és radon között helyezkedik el ugyanabban a periódusban; jód fölötte, tenesszium pedig alatta található ugyanabban a csoportban. Ezek a helyzetek lehetővé teszik az atomméret, az ionizációs energia és a kötési viselkedés összehasonlítását a közeli elemekkel.

Referenciaadatok

Fizikai és atomi tulajdonságok

Besorolásfélfém

Halmazállapot szobahőmérsékletenszilárd

Elektronhéjak2 · 8 · 18 · 32 · 18 · 7

Sűrűség—

Olvadáspont575 K (301.9 °C)

Forráspont610 K (336.9 °C)

Pauling-féle elektronegativitás2.2

Első ionizációs energia899 kJ/mol

Elektronaffinitás233 kJ/mol

Az értékek az elemre, illetve ahol értelmezhető, a semleges atomra vonatkoznak. A fizikai adatok függhetnek az allotróp módosulattól, a nyomástól és a mérési körülményektől.

Történet

Felfedezés és azonosítás

Az asztácium felfedezését Dale R. Corson nevéhez kötik. Az elem felismerése, tiszta mintájának izolálása és modern rendszámának meghatározása nem feltétlenül ugyanabban az időpontban történt.

Izotópok és atomtömeg

Hogyan befolyásolja az izotópösszetétel az értékeket

Az asztácium nem rendelkezik standard atomtömeggel. Nincs olyan jellegzetes földi izotópelegy, amelyből stabil, természetes gyakorisággal súlyozott átlagérték adható lenne.

Az asztácium nem rendelkezik stabil izotóppal. Izotópjai radioaktívak, ezért felezési idejük és bomlásmódjuk fontos az elem mérésekor, kezelésekor és felhasználásakor.

Biztonság

Kezelés és expozíció

Az asztácium radioaktív. Kezelése az izotópnak, az aktivitásnak, a sugárzás típusának és a kémiai formának megfelelő sugárvédelmi ellenőrzést igényel.