Égésgátlók
A bróm egyes vegyületeit égésgátló készítményekben használják az égési folyamat kémiájának módosítására.
A bróm 35 rendszámú kémiai elem (Br), a 4. periódus 17. csoportjában, a p-mezőben található. Szobahőmérsékleten a referencia szerinti halmazállapot: folyékony. Elektronkonfigurációja: [Ar] 3d10 4s2 4p5.
A halogéneknek hét vegyértékelektronjuk van. Egy elektron felvétele teljessé teszi a külső héjat, ezért gyakoriak a −1 töltésű halogenidionok; a nehezebb halogének kovalens vegyületeiben ugyanakkor sokféle oxidációs állapot fordul elő.
A szabad elemek reakcióképesek, ezért a természetben általában nem találhatók elemi állapotban. A csoportban lefelé haladva az atomok nagyobbá és polarizálhatóbbá válnak, ezzel együtt változik a reakciókészség és a halmazállapot is.
A szabad elem molekuláris vagy más módon erősen reakcióképes, a halogenidionok pedig a leggyakoribb kémiai formák közé tartoznak. A hidrogén-halogenidek, fémhalogenidek, interhalogén vegyületek és a nehezebb halogének oxigéntartalmú vegyületei a kémiát messze a −1 oxidációs állapoton túl bővítik.
A referencia szerinti halmazállapot szobahőmérsékleten folyékony. A megadott sűrűség 3.1028 g/cm³. Az olvadáspont 265.9 K (-7.2 °C). A forráspont 332 K (58.85 °C). A nyomás, a tisztaság és a kristályszerkezet módosíthatja a mért fizikai tulajdonságokat.
A gyakorlatban a bróm többek között a következő területeken jelenik meg: Égésgátlók, Fényképészet és Kémiai szintézis.
A bróm egyes vegyületeit égésgátló készítményekben használják az égési folyamat kémiájának módosítására.
Fényérzékeny vegyületekben és fotokémiai eljárásokban történelmileg, illetve egyes esetekben ma is használják.
A bróm elemi formában, reagensként, katalizátorkomponensként vagy kiindulási anyagként használható más vegyi anyagok előállításában.
A bróm a 4. periódus 17. csoportjában található. A bemutatott környezetben szelén és kripton között helyezkedik el ugyanabban a periódusban; klór fölötte, jód pedig alatta található ugyanabban a csoportban. Ezek a helyzetek lehetővé teszik az atomméret, az ionizációs energia és a kötési viselkedés összehasonlítását a közeli elemekkel.
Az értékek az elemre, illetve ahol értelmezhető, a semleges atomra vonatkoznak. A fizikai adatok függhetnek az allotróp módosulattól, a nyomástól és a mérési körülményektől.
A bróm felfedezését Antoine Jérôme Balard nevéhez kötik. Az elem felismerése, tiszta mintájának izolálása és modern rendszámának meghatározása nem feltétlenül ugyanabban az időpontban történt.
A standard atomtömeg a következő intervallummal adható meg: [79.901, 79.907]. A természetes minták izotóparányai kissé eltérhetnek, ezért egyetlen univerzális tizedes érték elfedné az anyagok közötti valós különbségeket.
A bróm legalább egy stabil izotóppal rendelkezik. Az izotópok protonszáma azonos, ezért ugyanahhoz az elemhez tartoznak, neutronszámuk és atomtömegük azonban különbözik.
A szabad halogén, illetve a bróm reakcióképes vegyületei maró vagy mérgező hatásúak lehetnek. A kockázat erősen függ a kémiai formától és a koncentrációtól.