Mikroállapot és makroállapot
Ugyanaz a kis hőmennyiség alacsonyabb hőmérsékleten nagyobb entrópiaváltozást eredményezhet, mert dS=δq_rev/T. Ez segít megérteni, miért különleges szerepű az abszolút hőmérséklet. A képletben T kelvinben szerepel; Celsius-fok közvetlen használata termodinamikai hányadosban hibás.
Gáz tágulása
Izolált rendszerben a teljes entrópia spontán folyamat során nem csökken: ΔS_univ≥0. A rendszer entrópiája önmagában csökkenhet, ha a környezeté ennél nagyobb mértékben nő. Kristályosodáskor például az anyag rendezettebb fázisba kerülhet, miközben felszabaduló hő növeli a környezet entrópiáját.
Hő és hőmérséklet
Olvadáskor és párolgáskor általában nő az anyag entrópiája, mert több mozgási és elrendezési lehetőség válik hozzáférhetővé. Egyensúlyi fázisátalakulásnál ΔS_tr=ΔH_tr/T_tr. A gázfázis rendszerint nagyobb moláris entrópiájú, mint a folyadék, a folyadék pedig gyakran nagyobb, mint a rendezett kristály.
A második főtétel
Különböző gázok vagy oldott anyagok spontán keveredése gyakran növeli a konfigurációs lehetőségek számát. Ez entrópianövekedést adhat akkor is, ha a keveredés entalpiaváltozása kicsi. Emiatt az entrópia valódi hajtóerő lehet olyan folyamatoknál, amelyeket pusztán „hőkibocsátással” nem lehet megérteni.
Mikroállapot és makroállapot
Az entrópia nem valamiféle helyi káoszmérő. Rendezett struktúra spontán is kialakulhat, ha a teljes rendszer + környezet entrópiamérlege ezt lehetővé teszi. A biológiai szerveződés sem sérti a második főtételt, mert az élő rendszer nem izolált.
Izolált rendszerben a teljes entrópia spontán folyamat során nem csökken: ΔS_univ≥0. A rendszer entrópiája önmagában csökkenhet, ha a környezeté ennél nagyobb mértékben nő. Kristályosodáskor például az anyag rendezettebb fázisba kerülhet, miközben felszabaduló hő növeli a környezet entrópiáját.