Fénytörés

Más törésmutatójú közegbe lépve a fény sebessége és hullámhossza megváltozik, frekvenciája viszont nem. Az irányt Snell törvénye határozza meg.

Törésmutató és fénysebesség

A törésmutató n=c/v. Nagyobb n kisebb fázissebességet jelent. A frekvencia a határfelületnél nem „vész el”.

Snell törvénye

θ₁θ₂θ₁ és θ₂ a felület normálisához képest értendő.
θ₁ és θ₂ a felület normálisához képest értendő.

n₁ sin θ₁ = n₂ sin θ₂

Snell törvénye n₁sinθ₁=n₂sinθ₂. A szögeket a normálistól mérjük. Nagyobb n-jű közegbe lépve a sugár általában a normális felé törik.

Snell-törvény vizsgáló

θ₂ kiszámítása n₁sinθ₁=n₂sinθ₂ alapján; a szögek a normálishoz képest értendők.

Mi marad változatlan a határfelületen

Álló határfelületen a frekvencia f mindkét oldalon azonos. Mivel v=fλ, a sebesség megváltozása a hullámhosszt is megváltoztatja.

Diszperzió és valódi anyagok

Valós anyagok törésmutatója hullámhosszfüggő. Ez a diszperzió: a különböző színek kissé eltérő szögben törnek, ezért a prizma szétbontja a fehér fényt.

Irány, sebesség és hullámhossz külön kezelése

Először n=c/v alapján döntse el a sebességet, majd Snell törvényével az irányt, végül λ=v/f segítségével a hullámhosszt.

Kidolgozott példák

1. Levegőből üvegbe

θ₁=30,0°, n₁≈1,00, n₂=1,50.

Megoldás

θ₂≈19,5°.

2. Fénysebesség vízben

n=1,33.

Megoldás

v=c/n≈2,26×10⁸ m/s.

3. Hullámhossz üvegben

λ₀=600 nm, n=1,50.

Megoldás

A frekvencia változatlan, így λ=λ₀/n≈400 nm.